Tíz százalékkal nőtt az atipikus foglalkoztatás a raktározás-logisztika szektorban

Tavaly év végéhez képest tíz százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma a raktározás-logisztika területén. Emelkedés tapasztalható az elektronikai iparágban, s a szezonalitás miatt a turizmus-vendéglátásnál is megnőtt a rugalmas munkavégzés iránti kereslet, utóbbi esetén a hasonló időszakban mért adatokhoz képest azonban jelentős a visszaesés. A legtöbb vállalkozás a magyar munkaerőt várja, ami a szinte teljes foglalkoztatás miatt a korábbinál rugalmasabb hozzáállást tesz szükségessé, úgy a keresés, mint a munkavállalók mobilitásának tekintetében, a munkásszállások, céges buszok biztosításával, a klasszikustól eltérő munkaerő-állomány kialakításával. A HR-szolgáltatók tapasztalatait igénybe véve, egyre több cég toboroz közvetlenül – derül ki a 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége tagjai és támogatóinak heti rendszeres méréseiből, amelyeket a nemzetközi adataik is megerősítenek.

„A háború következményeként az autóiparban, s annak beszállító ágazataiban létszámstopot rendeltek el – állítja Dénes Rajmund Roland MMOSZ kommunikációs alelnök, „de a gombamód szaporodó logisztikai parkok szakképzett és szakképzetlen munkaerőt egyaránt keresnek, ami a foglalkoztatásra is kihat.” Amíg a tavalyi évben növekvő volt a tendencia a kereskedelmi egységekben, most inkább az figyelhető meg, hogy ahol lehet, próbálják a foglalkoztatás hatékonyságának növelésével, a minőségi munkaerőt megtartani. A szövetség tapasztalata szerint töretlen a kereslet a távmunkát támogató számítógépes, híradástechnikai és szórakoztatóipari eszközök iránt. Kimagasló termelése és a stabilizálódni látszódó alapanyaggyártás miatt, az elektronikai iparban is nagyobb a munkaerőigény, amit a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna is alátámaszt. „Üzletági szinten nálunk is érezhető, hogy a legnagyobb kölcsönzötti foglalkoztatók továbbra is az elektronikai iparágban vannak.”

A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, átcsoportosítással igyekeznek megoldani a munkaerő-szükségleteket. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel. Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével, támogatásával, azok elmúlt 5-10 éves tapasztalatait felhasználva közvetlenül is toboroznak – lokálisan és akár a hazai munkaerőt mobilizálva, az egész országra kiterjesztve. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya, mert ebből tudnak munkaerőt bővíteni és minőségi munkaerő-állományt cserélni.

Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás – dolgozók száma elérte az 5%-ot és a jövőben is dinamikus fejlődés előtt áll. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai is a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre.  Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48%) és Szerbiában (0,67%) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4% átlagától. Ausztriában (2,3%) és Szlovéniában (2,2%) az EU-átlag 70%-nak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma. „Romániában a kölcsönzött munkaerő-piaci részesedése 1,2% körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, mindemellett az ügyfelek részéről érzékelhető az igény erre a megoldásra” – foglalja össze Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője. Az iparágakat tekintve a munkaerő-kölcsönzés előnyeit itt is elsősorban a logisztika-raktározás, a gyártás, az FMCG és az ügyfélkapcsolati területen működő cégek aknázzák ki, de szezonális jelleggel a járműipar és az építőipar is él ezzel a lehetőséggel.

A kölcsönzött munkaerőt a környező országokban alábbi iparágakban a legnépszerűbb:

• Logisztika
• Gépjárműipar
• Feldolgozóipar
• Elektronikai ipar
• Élelmiszer és feldolgozóipar
• Kereskedelem, vendéglátás
• Szolgáltatói szektorok

A fenti szektorokban népszerű Magyarországon is a kölcsönzés, legfeljebb a foglalkoztatási arányok eltérőek. Az elmúlt négy év kiszámíthatatlan gazdasági környezetét a projektszemléletet támogató atipikus szektor, s benne a munkaerő-kölcsönzés tudja legdinamikusabban kiszolgálni lekövetve a lokális és regionális munkaerő-piaci változásokat.