Vízió – a múlt tapasztalatai alapján – a 2022.01.01-jétől esedékes minimálbér- és garantált bérminimum-emelés várható munkaerő-piaci következményeiről

A további gazdasági növekedés elsődleges gátja a munkaerő mennyisége és minősége. A magyar munkavállalók által már nem betölthető pozíciók esetén elkerülhetetlen a külföldi munkaerő hiánypótló beintegrálása, ahogy a dolgozók minden korábbinál hatékonyabb motiválása is. A 2016-os bérmegállapodás kultúraváltást indított el, szempont lett a munkatársak fejlesztése. A 2022.01.01-jétől kormány által tervezett jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés előnyben részesíti a versenyképes vagy felzárkózni képes vállalkozásokat. Komplexen kell kezelni ezt a szükségszerű változást, amivel – ha előnyünkre fordítjuk -, mindenki nyer. Hatékonyságban és minőségben is legyünk versenyképesek, ne csak bérköltségben kedvezőek – fogalmaz Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke.

„A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése még nem került rendeletbe, előzetes kormányzati, érdekképviseleti és szakszervezeti nyilatkozatok tették témává. Tárgyalások folynak egy ezzel párhuzamosan életbe lépő, béreket terhelő adócsökkentésről – SZOHA, munkaerő-piaci járulék -, hogy ne jelentsen elviselhetetlen terhet a munkáltatóknak. Egyelőre csak vizionálunk, amikor látjuk majd, hogyan csapódik le ennek hatása a gazdaságban, akkor lehet megerősíteni vagy cáfolni mostani gondolatainkat. A nemzeti konzultáció alapján a munkavállalói oldal egyetértésével találkozik, 90% feletti a támogatottsága a bruttó 200 000 forintos minimálbérnek. Nem meglepő ez az eredmény, hiszen a gazdaság, a vállalatok érdekeit is szolgáló kikerülhetetlen irányvonal. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint, a munkabérek vásárló- és megtartó ereje viszonylatában is, a visegrádi négyek sereghajtói lettünk. A munkaerőpiacot átrendező 2016-ban aláírt bérmegállapodás után voltak, akik a kötelezőt emelték, de olyanok is, akik ezt meghaladó mértékkel egy kultúra- és struktúraváltás eszközeként fordították a hasznukra. Utóbbiak számára, a versenyképesség mellett, szempont lett a munkavállalók fejlesztése is. A versenyképes bér mellett, a folyamatos képzést biztosító vállalati- és HR-kultúra megteremtésével válik legértékesebbé a munkavállaló. Mindennek újragondolásaként, a kiszámíthatóságot jelentő hosszú távú megoldás szükséges, hazánk külföldi megítélése szempontjából is. A K&H nagyvállalati növekedési index ez év második negyedévi eredménye szerint, a következő egy évben a nagyvállalatok több mint 10 százaléka számol a munkatársak létszámának növelésével, sőt, majdnem kétharmaduk 10 százaléknál nagyobb létszámbővítésben gondolkodik. Nehéz és távoli jövő, de nem elérhetetlen a nyugat-európai minimálbérekhez felzárkózás, de a KKV szektor számára versenyhelyzetet teremtő, hazánkban komoly gyártó bázissal és termelő kapacitással rendelkező nemzetközi cégek miatt is közös célként fogalmazható meg. Fontos, hogy ne csak a bérek legyenek versenyképesek, de a minőséget és ezzel a hatékonyságot is javítani lehet általa, amiből kigazdálkodható a legnagyobb terhet jelentő megnövekedett bérköltség. Jó úton haladtunk, de a koronavírus-világjárvány ezt a dinamikus növekedést megállította. A magyar gazdaságvédelmi intézkedések eredményeként azonban hamar visszaállt az EU átlagot meghaladó, kiemelkedő gazdasági növekedés és a 2019-es 4% alatti munkanélküliségi szint. Az eredményes felzárkóztatáshoz kiszámítható, valós növekedési pályára állás szükséges, ahol az uniós bérszint a cél, ami csökkentheti a fiatalok külföldi munkavállalását, s az euró bevezetésének is egyik elengedhetetlen feltétele. A környező országok munkaerőpiacán elsőként Romániában, később Ukrajnában és Szerbiában is láthattuk, milyen hatalmas károkat tud okozni, ha ez a felzárkózási folyamat nem eléggé dinamikus, vagy megkésve indul el.”

Fotó: Pénzcentrum
Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)