MMOSZ: Bértorlódás és versenyképességi kihívások

Szakmai bizonytalanságok kísérik a 2026-os minimálbéremelést. Bértorlódás és versenyképességi kihívások várhatók. A törvény által előírt emelés mértéke mellett, – a munkaerőpiac feszessége miatt – a munkavállalók megtartása további szempontot jelent – állítja a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.

A 2026-os minimálbéremelés kulcskérdéssé vált a magyar gazdaságban, hiszen a jelenlegi munkaerő-piaci és gazdasági környezetben a vállalkozások már 2025-ben is komoly terhekkel néztek szembe. Tavaly a bruttó mediánbér 8–10%-kal nőtt, miközben a gazdasági teljesítmény stagnált, és a reálbérek emelkedése meghaladta a termelékenység javulását.

Magyarországon mintegy 1 millió munkavállalót érintenek közvetlenül az alsó bérsávok, a minimálbér és a garantált bérminimum változásai. A régióban továbbra is hazánkban a legalacsonyabb a minimálbér, ami mind munkaerő-megtartási, mind versenyképességi szempontból érzékeny helyzetet teremt.

A hároméves VKF*-megállapodás eredetileg 13%-os minimálbéremelést irányzott elő 2026-ra, ám a jelenlegi egyeztetések alapján ennél visszafogottabb emelésről állapodtak meg:

• a minimálbér 11%-kal,
• a garantált bérminimum 7%-kal nőtt.

Ez tovább szűkíti a különbséget a két bérkategória között, ami a szakértők szerint jelentős bértorlódást eredményezhet. A vállalkozások sok esetben csak a kötelező béremeléseket tudják végrehajtani, így a magasabb bérsávokban dolgozók bére arányaiban kisebb mértékben nőhet. Ez egyaránt kockázatot jelent a munkaerő-megtartás és a munkavállalói elégedettség szempontjából.

Csizmadia Gábor, az MMOSZ alelnökének szavai szerint: „A munkaerő-kölcsönzés területén a béremelés további sajátos nehézségeket hoz. A kölcsönvevő cégeknek tartaniuk kell az ekvivalencia elvét, vagyis a kölcsönzött munkavállalók bére és juttatása nem térhet el a saját állományú dolgozókétól. A munkaerő-kínálat és a toborzás versenyképessége így egyértelműen a kölcsönvevő cégek bérpolitikájától függ.”

A jelenlegi, 2% körüli növekedést prognosztizáló gazdasági környezetben a vállalkozások tervezhetősége gyengül, miközben a béremelések szintje továbbra is jelentős. A következő hónapokban lezáruló VKF-tárgyalások meghatározzák, hogy a 2026-os év mennyire lesz kezelhető a munkáltatók számára – és milyen mértékben változik tovább a bérstruktúra Magyarországon.

A törvényi minimumok feletti bérsávok az elmúlt években a minimálbér és a bérminimum emelése közötti különbségnél még további, akár 40-50%-kal kisebb mértékben emelkedtek, ami a bértorlódás olyan szintjéhez vezet, hogy a cégek esetenként csak elbocsátásokkal tudják kigazdálkodni a szakembereik megtartásához szükséges emelések fedezetét. Most különösen nagy felelőssége van a szakszervezeteknek és a kormánynak, hogy gazdasági növekedés hiányában milyen béremelésben állapodtak meg. Ugyanakkor a Magyarországon dolgozók bére továbbra is jelentős lemaradásban van a többi EU tagállamhoz, vagy a visegrádi négyekhez képest, tehát a bérfelzárkóztatást következetesen folytatni szükséges, ami nem tud megtörténni a termelékenység javítása nélkül.

*Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF)

Háttér

1. Tényadatok 2025–2026-ra vonatkozóan

• A bruttó medián kereset 2025-ben várhatóan 8–10%-kal nőtt, ami érezhető reálbér-emelkedést jelentett a munkavállalók számára.
• A minimálbér és a garantált bérminimum közvetlenül vagy közvetetten mintegy 1 millió munkavállalót érint Magyarországon.
  Ez a kör nem kizárólag a minimálbéren foglalkoztatottakat jelenti, hanem azokat is, akik az alsó bérsávokban dolgoznak.
• A régióban Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ami különösen felerősíti a versenyképességi és munkaerő-megtartási kihívásokat.
• 2025-ben 9%-kal nőtt a minimálbér, 7%-kal a garantált bérminimum.
• A hároméves VKF-megállapodás alapján 2026-ra 13%-os minimálbéremelés volt előirányozva.
• Eközben 2025-ben a reálkeresetek növekedése meghaladta a munkatermelékenység javulását, ami komoly terhet ró a vállalkozásokra.
• A gazdaság teljesítőképessége 2025-ben stagnált, 2026-ra pedig az elemzők mindössze 2% körüli GDP-növekedést várnak.
• A 2026-os bértárgyalások a VKF keretei között jelenleg is zajlanak.

2. Aktuális döntések a 2026-os béremelésre

A jelenlegi egyeztetések alapján:

• A minimálbér emelkedése 2026-ban: 11%
• A garantált bérminimum emelkedése: 7%

Ez azt jelenti, hogy szűkül a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között, ami strukturális feszültségeket okozhat a bérstruktúrában.

3. Várható gazdasági és munkaerő-piaci hatások

Bértorlódás kialakulása

• A vállalkozások erőforrásai korlátozottak, így elsőként a kötelező béremeléseket hajtják végre.
• A magasabb bérsávokban dolgozók bérei emiatt arányaiban kisebb mértékben nőhetnek, ami bértorlódást eredményez.
• Ez bérfeszültséget és munkavállalói elégedettség romlását okozhatja.

Tervezhetőség és versenyképesség romlása

• A termelékenység növekedését meghaladó bérteher-emelkedés hosszú távon csökkentheti a vállalkozások beruházási és foglalkoztatási képességét.
• A 13%-hoz közeli előirányzott mérték – egy 2%-os GDP-növekedési közegben – aránytalanul magas.

4. A munkaerő-kölcsönzés szempontjai

A munkaerő-kölcsönzés területén a minimálbéremelés különösen meghatározó, mert:

1. Az ekvivalencia elv kötelező: a kölcsönzött és a saját állományú munkavállalóknak egyenlő mértékű bér és juttatás jár.
2. A kölcsönvevő partnerek bérkínálata meghatározza a toborzás sikerességét.
   Ha a vállalat alacsonyabb bérajánlattal jelenik meg, a munkaerő-piaci versenyben nem lesz vonzó, így nehezebb megfelelő munkaerőt találni.
3. A béremelések egyeztetése különösen összetett folyamat, mert egyszerre kell megfelelni:
   • a törvényi előírásoknak,
   • a piaci bérversenynek,
   • és a bérköltség-optimalizációs szempontoknak.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36-30-071-3610, holub.katalin@mmosz.hu)