Megtakarítás és segítségnyújtás
A szektor szintű munkaerő-kölcsönzői állományi létszám három százaléka megváltozott munkaképességű, mégis teljes értékű, munkájához ragaszkodó, lojális munkavállaló. Csoportosan támogatott, mentorált munkavégzésüknél elsődlegesen a munkafolyamatokra bontott egyszerűbb részfeladatok ellátása a meghatározó, de eseti jelleggel a megváltozott munkaképességű saját szakmában történő elhelyezkedésre is akad példa, úgy klasszikus jogviszony, mint atipikus foglalkoztatás keretében. A munkaerőkölcsönzést szabályozó jelenlegi törvények 90%-ban lefedik a munkaerő-piaci igényeket, szinkronban vannak a gyakorlattal – derül ki az MMOSZ legfrissebb közléséből.
Megtakarítás_és_segítségnyújtás_MMOSZ
A rehabilitációs foglalkoztatás során kettős a cél, de nem ellentmondásos: megtakarítás és segítségnyújtás. A hangsúly az értékteremtésen, szociális kapcsolatok fenntartásán és nem a betegségeken, fogyatékosságokon, megkülönböztetésen van. Tudatosítja az érintettekben, hogy hasznos és felelősségteljes munkát végeznek. Plusz jövedelemhez jutnak, miközben az állami ellátásról sem kell lemondani, mert részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Új lehetőség, visszatérés a munka világába és sokszor a társadalomba. Olyan feladatokkal, amelyekre sok cégnél se idő, se kapacitás.
„Nagyon sokat változott az elmúlt 5-10 év alatt a munkaerőpiac, minden tekintetben a munkavállalók javára. A foglalkoztató cégek egyre jobban megbecsülik a dolgozóikat, próbálják őket nemcsak versenyképes jövedelemmel megtartani, hanem az utóbbi években egyre fontosabb minden munkáltató számára a társadalmi felelősségvállalás, gondoskodás, szociális háló biztosítása, erősítése” – nyilatkozta Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Felgyorsult és járvánnyal is sújtott világunk kiélezett szakképzett és szakképzetlen munkaerőhiányos mindennapjaiban, a korábbinál is nagyobb figyelmet kap a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra történő segítése, integrálása. A COVID-19 időszaka alatt a munkavállalók lojalitása, munkahelyekhez való ragaszkodása általánosságban erősödött. Érdekes azonban, hogy nem érintette a megváltozott munkaképességűek, kiknél a járványtól függetlenül 19 hónap és a szakmunkások foglalkoztatási időtartamát, ami átlagosan 42 hónap. A betanított munkaerő esetén azonban markáns emelkedés figyelhető meg: 14-ről 18 hónapra nőtt.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását járulék kedvezménnyel és bértámogatással a Magyar Kormány is közvetlenül és közvetve is támogatja, ösztönzi. „A munkaerő-kölcsönzők partnereikkel közösen sem minden esetben tudnak olyan munkakörnyezetet, munkafeltételeket a kölcsönvevő telephelyén önállóan kialakítani, ami alkalmas lenne nagyobb létszámban történő foglalkoztatásukra. Ezért is fontos, hogy mentori támogatással alakítsanak ki speciális munkakörnyezetet” – fogalmazott az elnök.
Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2021-ben tehát – a 2020. évivel megegyezően – 161 000 Ft x 9 = 1 449 000 Ft/fő/év. (2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés)
Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)
Háttérinterjúk
– a Man at Work, a Starjobs és a Humán Centrum Kft. tapasztalatai
Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált cégként is tevékenykedik a Man at Work. „Salgótarjáni és Tiszatenyői üzemeinkben varró, nyomdai bérmunkákat, valamint kisebb összeszerelésekkel járó munkálatokat végzünk, de vannak otthonról is megoldható bedolgozói státuszaink is alkalmanként. Nap mint nap szembesülünk vele, hogy a fogyatékkal élők számára az önálló élet kialakítása a legnagyobb kihívás. Munkaadóként nem kevesebbet, mint ennek egyik komoly feltételét teremthetjük meg számukra, az önálló jövedelmet” – fogalmaz Ottó Csaba ügyvezető. Kiemelte, hogy mentoraik fokozott figyelemmel képviselik a munkavállalóik érdekeit. Bár ez a foglalkoztatás még komolyabb adminisztratív munkát és szociális érzékenységet kíván, erre kialakított profi rendszerrel rendelkeznek, ami igény esetén bármely foglalkoztatóra alkalmazható. Adminisztrációs és tanácsadási szolgáltatás keretében más cégek részére elvégzik outsourcingban a rehabilitált munkaerő toborzását, mentorálását, a foglalkoztatás teljes adminisztrációját.
„A fogyatékossággal élő munkavállalóknak sokáig kellett küzdeniük a negatív megkülönböztetéssel, napjainkban azonban ez a hozzáállás kezd megváltozni, és ennek a folyamatnak mi is aktív részesei kívánunk lenni. Ezért teremtünk számukra ideális közeget, akadálymentes környezetet és hozunk létre olyan csapatot, amelynek tagjaként öröm számukra a munka. Ez kézzelfogható eredménnyel jár, hiszen a komoly precizitást igénylő feladatok sem jelentenek számukra problémát” – hangsúlyozza Megyeri Péter, a Starjobs ügyvezetője.
A Starjobs akkreditált – államilag elismert és bizonyos esetekben kijelölt – foglalkoztató, amely 2017-ben hozta létre a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását célzó központot, ahol a tevékenysége állati és növényi termékek csomagolása, amelyhez egy bonyolult eljárást követően a Nébih engedélyét is megszerezték, az új telephely a Nébih engedélyköteles üzemeinek listájára is felkerült és saját azonosító számmal rendelkezik. Ezen felül címkézést, hajtogatást és más egyszerű – gépparkot, szaktudást nem igénylő – fizikai munkákat is elvállalnak.
„Akkreditált foglalkoztatóként vállalva, hogy nemcsak munkát adunk a társadalomban betegségük, fogyatékosságuk miatt jelentős problémákkal küzdő személyeknek, hanem lehetőséget biztosítunk a fejlődésre, készségeik fejlesztésére, felmerült problémáik megoldására is. Fő tevékenységi profilunk a munkaerő-kölcsönzés, amelytől teljesen elkülönülő üzletágként hoztuk létre azokat az üzemeket, amelyekben rehabilitációs foglalkoztatást valósítunk meg, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával. Nógrád megyében, Salgótarjánban nyitottunk üzemet, ahol egyszerű ipari foglalkoztatás, betanított munka keretében elsődlegesen fém- és műanyag függönycsipeszek összeszerelését, válogatását és csomagolását végezzük. Ez olyan feladat, amely alapjában nem gépesíthető, nem „robotizálható”, így az alkatrészek gyártása gépesített, de az összeszerelés kizárólag emberi munkaerőigényes. Az évek során cégünk neve valahogy kimaradt a kommunikációból, így az érdeklődök, jelentkezők már úgy nyitnak be üzemünkbe, hogy ők a „csipeszgyárban” szeretnének dolgozni…” – mondja Göbl Róbert, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
Az üzemi foglalkoztatásban részt venni nem tudó súlyosabban sérült munkatársaik részére bedolgozói munkavégzést biztosítanak, így számukra is lehetőség nyílik plusz jövedelem megszerzésére, illetve a munkavégzéssel pozitív irányba erősödik önértékelésük is. A rehabilitációs foglalkoztatást 3 éves szakmai program alapján valósítják meg, évről-évre pozitív változást tapasztalva a megváltozott munkaképességű munkavállalóink munkateljesítményében, életvitelében, gondolkodásában. A közösségbe-illeszkedés, a közösséghez tartozás, a napi kiszámítható feladat (munkarutin), a munkafolyamatokban történő mindennapi segítség, empatikus támogatás külön-külön is, de igazából együttes módon járult hozzá ahhoz, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalóik munkához való viszonya pozitívan változzon, és munkában nyújtott teljesítményük is növekedjen.
„A fentiek alapján egyértelmű, hogy a segélyezési rendszer passzivitásba és alacsony önértékelésbe taszítja a beteg, vagy korlátozott munkaképességű embereket, míg a rehabilitációs foglalkoztatás aktivitást eredményez az életük minden területén” – fogalmaz a cégvezető.
A Humán Centrum Kft.-nél jelenleg 78 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, legnagyobb részük a salgótarjáni üzemükben részmunkaidős foglalkoztatás keretében, mentori és segítő személyi közreműködéssel, sorstársaik körében. A részmunkaidős foglalkoztatás tapasztalataik szerint a legmegfelelőbb részükre, hiszen egy napi 4 órás megfelelő közösségben történő foglalkoztatás esetükben sem fizikálisan, sem pszichésen, sem lelkileg nem jelent teljesíthetetlen követelményt.
„Az egyik legnagyobb és szembetűnő változás, amit én és kollégáim is többször megtapasztaltunk, hogy az első jelentkezést és kezdőnapot követő pár hónapon belül az eleinte még félénk, elszigetelt és bezárkózó munkavállalók közösségben és teljesértékűnek érezve magukat megnyílnak, megfeledkeznek betegségeikről, fogyatékosságaikról, miközben örömmel végzik munkájukat, mert tudják, hozzáadott értéket termelnek. Ők rendkívül hálásak a felkínált munkáért, hogy megfeledkezhetnek a mindennapi gondjaikról, és ezt folyamatosan kifejezésre is juttatják. A koronavírusjárvány miatt házhoz is tudjuk vinni a munkát, de az elszigeteltség miatt ők is nagyon várják az újranyitást”.