Meghívó és törvényjavaslat

Tisztelt Tagszervezet, kedves Kollégák!

Engedjétek meg – hogy a dolgunkat téve – tájékoztassunk Benneteket a következőkről:

1. Szerdán izgalmas szakmai fórumot szervez a VOSZ és BKIK… Ha tudtok, gyertek!
Új munkaügyi szervezet bemutatkozása, új foglalkoztatási támogatások, új támogatott képzési programok, a közszférából elbocsátottak újrafoglalkoztatásának segítése

Kerekasztal-beszélgetés
Szervezi: VOSZ és BKIK (Humánpolitikai Szolgáltatók Szakmai Osztálya, GSZT)
Meghívottak: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Helyszín: BKIK, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. VI. em. Baross terem
Időpont: 2012. március 7. 13 óra
Moderátor: Dr. Árva László
Kerekasztal programja:

13.00-  Regisztráció
13.30-  Megnyitó – Szatmáry Kristóf BKIK elnök üdvözlete
13.45-  A kerekasztal beszélgetés céljainak vázolása, a kötelező kamarai regisztráció ismertetése, a kamara új szolgáltatásainak bemutatása –  Dr. Kiss Zoltán a BKIK alelnöke
14.00- Tájékoztató a BKIK képzési tevékenységéről – Elek Csaba BKIK Oktatási Igazgató
14.25-  A képzés támogatásának rendszere, támogatott képzési szakirányok – Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az elvárt béremelés végrehajtásához rendelkezésre álló támogatási lehetőségek – NMH
A munkahelyteremtés és megőrzés pályázati feltételei – NMH
A közszférából elbocsátottak újbóli elhelyezkedését segítő „Karrier-Híd” program bemutatása – NMH-NKI Karrier-Híd Iroda-Barta Zsolt
17.00-Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4. „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” keretében elérhető támogatásokról
17.30-  Vita, hozzászólások

 

2.  Törvényjavaslat a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát érintő egyes törvények módosításáról

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

57. § (2) A felszámolási költségek a következők:

„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint

ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegének a fedezete, továbbá

ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában – , továbbá

ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);”

 

2. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (2) E törvény alkalmazásában

„c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet

ca) mint munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás, valamint

cb) mint kölcsönvevőt terhelő, a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összege

cc) mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő, az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összegét foglalja magában.”

(2) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik. Az 1. § (2) bekezdésének cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén a felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a támogatás kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet részére történő kifizetéséről.

(4) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1. § (2) bekezdés cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy jogosulton vagy a gazdálkodó szervezet munkavállalóján azt a kölcsönzött munkavállalót, illetve iskolaszövetkezeti tag munkavállalót kell érteni, aki után a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjat, illetve aki után a gazdálkodó szervezet az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-át az esedékesség időpontjában nem fizette meg.”

 

3. §

(1)   E törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)   E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt indult felszámolási eljárás költségeivel és felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet bértartozásaival kapcsolatban is.

Indokolás

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása – többek között – az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.

Az 1. §-hoz

A Javaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontját. Ennek értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege, másrészt az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában. Mindez a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságát szolgáló rendelkezés.

A 2. §-hoz

A Javaslat a kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát. Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, másrészt az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 %-át, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.

A 3. §-hoz

A Javaslat a hatályba lépésekor már megindított felszámolási eljárásokra is alkalmazni rendeli a módosított törvényi rendelkezéseket.
Bármilyen kérdés / kérés esetén állunk szíves rendelkezésetekre.

Barátsággal,

Holub Kati
+36 20 922 6431