Meghívó és törvényjavaslat
Tisztelt Tagszervezet, kedves Kollégák!
Engedjétek meg – hogy a dolgunkat téve – tájékoztassunk Benneteket a következőkről:
1. Szerdán izgalmas szakmai fórumot szervez a VOSZ és BKIK… Ha tudtok, gyertek!
Új munkaügyi szervezet bemutatkozása, új foglalkoztatási támogatások, új támogatott képzési programok, a közszférából elbocsátottak újrafoglalkoztatásának segítése
Szervezi: VOSZ és BKIK (Humánpolitikai Szolgáltatók Szakmai Osztálya, GSZT)
Meghívottak: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Helyszín: BKIK, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. VI. em. Baross terem
Időpont: 2012. március 7. 13 óra
Moderátor: Dr. Árva László
13.00- Regisztráció
13.30- Megnyitó – Szatmáry Kristóf BKIK elnök üdvözlete
13.45- A kerekasztal beszélgetés céljainak vázolása, a kötelező kamarai regisztráció ismertetése, a kamara új szolgáltatásainak bemutatása – Dr. Kiss Zoltán a BKIK alelnöke
14.00- Tájékoztató a BKIK képzési tevékenységéről – Elek Csaba BKIK Oktatási Igazgató
14.25- A képzés támogatásának rendszere, támogatott képzési szakirányok – Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az elvárt béremelés végrehajtásához rendelkezésre álló támogatási lehetőségek – NMH
A munkahelyteremtés és megőrzés pályázati feltételei – NMH
A közszférából elbocsátottak újbóli elhelyezkedését segítő „Karrier-Híd” program bemutatása – NMH-NKI Karrier-Híd Iroda-Barta Zsolt
17.00-Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4. „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” keretében elérhető támogatásokról
17.30- Vita, hozzászólások
2. Törvényjavaslat a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát érintő egyes törvények módosításáról
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
57. § (2) A felszámolási költségek a következők:
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint
ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegének a fedezete, továbbá
ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában – , továbbá
ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);”
2. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § (2) E törvény alkalmazásában
„c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet
ca) mint munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás, valamint
cb) mint kölcsönvevőt terhelő, a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összege
cc) mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő, az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összegét foglalja magában.”
(2) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik. Az 1. § (2) bekezdésének cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén a felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a támogatás kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet részére történő kifizetéséről.
(4) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. § (2) bekezdés cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy jogosulton vagy a gazdálkodó szervezet munkavállalóján azt a kölcsönzött munkavállalót, illetve iskolaszövetkezeti tag munkavállalót kell érteni, aki után a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjat, illetve aki után a gazdálkodó szervezet az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-át az esedékesség időpontjában nem fizette meg.”
3. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt indult felszámolási eljárás költségeivel és felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet bértartozásaival kapcsolatban is.
Indokolás
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása – többek között – az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.
Az 1. §-hoz
A Javaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontját. Ennek értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege, másrészt az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában. Mindez a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságát szolgáló rendelkezés.
A 2. §-hoz
A Javaslat a kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát. Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, másrészt az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 %-át, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.
A 3. §-hoz
A Javaslat a hatályba lépésekor már megindított felszámolási eljárásokra is alkalmazni rendeli a módosított törvényi rendelkezéseket.
Bármilyen kérdés / kérés esetén állunk szíves rendelkezésetekre.
Barátsággal,
Holub Kati
+36 20 922 6431