ADÓCSALÓ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐK

Sokat veszíthetnek azok a munkavállalók, akik a fekete vagy szürkezónában működő munkaerőkölcsönzőknél dolgoznak: ugorhat a tb-ellátás, a táppénz, a nyugdíj, a gyed, de még a szabadság sem biztos és adott esetben még a NAV is előveheti őket. A munkaerőt kölcsönző cégek sincsenek biztonságban, pláne ha kiderül, hogy tudatosan működtek együtt az adócsaló szolgáltatóval.

A NAV az elmúlt években számos, egyenként több száz millió forintos, sőt, akár pár milliárdos költségvetési csalást elkövető cégláncolatot derített fel, jellemzően úgy, hogy az ország számos pontján egyszerre csaptak le a nyomozók. Ezek a láncok – az adócsalásra koncentráló munkaerő-kölcsönzés mellett – nem ritkán számlagyárként, cégtemetőként is működtek. Az egyik legnagyobbnak számító, az egész országot lefedő ún. egri ügyben mintegy tízezer munkavállaló és közel száz gyanúsított érintett. A legutóbbi esetben Baranyában csaptak le a kommandósok.

Ezek kapcsán arról kérdeztük a NAV szakértőit és Dénes Rajmund Rolandot, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökét, hogy a munkavállalók miről ismerhetik meg az illegálisan működő kölcsönzőket, milyen hátrányok érhetik őket és az adócsaló cégekkel szerződő vállalkozásokat.

Így ellenőrizheti a tb-jogviszonyát és azt, hogy be van-e jelentve:

  • Nulladik lépés, még a munkába állás előtt: nézzen utána: mit hallott a cégről, mióta működik, van-e honlapja, vezetékes telefonszáma, bejelentett telephelye, ott jól láthatóan cégtábla ki van-e helyezve.
  • A foglalkoztatótól igazolást kérhet a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételről, bejelentésről, továbbá a béréből levont járulékokról.
  • A munkavállaló az Ügyfélkapu segítségével ellenőrizheti, hogy bejelentették-e, illetve munkabére után a megfelelő járulékokat megfizették-e. (Az adócsaló cégek a legtöbb esetben egyik kölcsönzött dolgozójukat sem jelentik be vagy a bejelentés napján még aznap kijelentik, így sem adót, sem járulékot nem fizetnek.) A Ügyfélkapun keresztül lekérdezhető a tb egyéni számla, mely tartalmazza azt, hogy mely munkáltató, mikor, és milyen összegben vallott járulékokat a magánszemélyre vonatkozóan. Ezek az adatok azok, melyek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságnak a feltételei.
  • Az egészségügyi szolgáltatók valamennyi orvos-beteg találkozó alkalmával, illetve a gyógyszertárak a vények beváltásakor online módon ellenőrzik, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál a jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Amennyiben a taj-kártya érvényes, a beteg biztosítási jogviszonya rendezett, akkor ún zöld lámpát kap, pirosat pedig akkor, ha a taj-kártya érvényes, azonban a jogviszonya rendezetlen. Könnyen összejöhet a piros lámpa, ha a sűrűn változó munkáltatói nem jelentik be a NAV-nál.

Gyanakodjon, ha ezt tapasztalja:

  • Gyakori szerződésmódosítás: bár a munkavállaló továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de a szerződését a munkáltatónál bekövetkező újabb és újabb változás miatt kell módosítani – ekkor gyanakodhat, hogy csalási konstrukcióba vonják be.
  • Gyakran változik a cég: óvatosságra intő lehet, ha ciklikusan, egy-két, vagy akár félévente nevet változtat a cég vagy a struktúra, főleg, ha a dolgozóikat is össze-vissza „pakolgatják”.
  • Nincs munkaszerződés: gyanús körülmény lehet a munkavállaló számára, ha nem írt alá munkaszerződést, vagy ha alá is írt, nem kapott belőle egy példányt, vagy nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket.
  • Fizetés a zsebbe: az sem utal tiszta helyzetre, ha a munkabérét nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő összegben kapja. Ilyen lehet, ha kevesebb összeg van a szerződésben, de ő ennek ellenére zsebbe többet kap. A legbiztosabb, ha átutalással kapja meg a teljes munkabérét.

Így járhat nagyon rosszul a munkavállaló:

  • Csalás: ha a szerződésben szereplő alacsonyabb összegen felül zsebbe is kap fizetést a dolgozó, és erről a konstrukcióról tud, viszont ellene nem tesz semmit, a munkavállaló maga is érintett lesz a csalásban.
  • Nincs táppénz: amennyiben a munkáltató bejelenti a dolgozót a NAV-nál, a tb-járulékokról szóló bevallást viszont nem nyújtja be a foglalkoztató, vagy nem a valós adatokkal nyújtja be, akkor egy esetleges betegség esetén a dolgozó meglepődve fogja tapasztalni, hogy nem kapja meg a pénzbeli ellátást.
  • Ugrik nyugdíj és a gyed: egy csalárd konstrukció alkalmazásával a bejelentés, bevallás hiánya miatt a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek, nem, illetve nem a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján részesülnek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokban (pl: táppénz, szülés esetén csecsemőgondozási díj, gyed, baleset esetére előírt magasabb összegű táppénz), és a jövőben megnyíló nyugdíjjogosultsága is veszélybe kerülhet.
  • Se szabadság, se szülési szabadság: a szabáytalan foglalkoztatásnak munkajogi következményei is vannak, a munkavállaló nem részesül munkajogi védelemben, mint pl. a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság, a betegszabadság, a szülési szabadság, az alapbér, a bérpótlékok, a munkabér védelme, stb.
  • Nincs referencia: későbbi munkavállalása során a már átalakult, megszűnt cégtől nem tud referenciát kérni.

Így járhat pórul a kölcsönbe vevő cég:

Az ellenőrzések során a NAV azt is vizsgálja, hogy tudott-e, tudhatott-e a kölcsönzést igénybevevő vállalkozás a szabálytalan foglalkoztatásról, esetleg közreműködött-e annak működtetésében. A legtöbb esetben a jóhiszemű kölcsönvevők akár abba a helyzetbe is kerülhetnek, hogy a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók visszamenőleges hatállyal az állományukba kerülhetnek – hívja fel a figyelmet az MMOSZ elnöke.

Azért is érdemes körültekintően választani, mert a fiktív alapon működő, nem szakmai tevékenységet ellátó kölcsönbeadó szabálytalan foglalkoztatás esetén a kiszabott bírságot nem fogja kifizetni, az esetlegesen okozott anyagi és nem anyagi kárt nem fogja megtéríteni.

A fiktív alapon működő vállalkozás bevonása a termelést, kiszámíthatóságot is veszélyezteti, a kölcsönvevőnek ilyen partner választása esetén nincsen jogi eszköze a teljesítés megkövetelésére.

Bukhatnak a cinkosok is

A NAV ellenőrzési tapasztalatai azonban  – fogalmazott válaszában az adóhatóság – inkább abba az irányba mutatnak, hogy a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek jelentős számban maguk is tevékeny résztvevői a költségvetési csalásnak, nem csupán áldozatok.

Az alkalmazottakat korábban szabályszerűen bejelentő, a bérük után a járulékot jogszerűen megállapító, bevalló és megfizető adózók vagy saját kezdeményezésre vagy egy „közvetítő” figyelemfelhívására korábbi jogkövető magatartását átmenetileg feladva közvetlenül vagy közvetett formában munkaerő-kölcsönző társaság szolgáltatását veszik igénybe, amelynek fő célja a munkavállalók után fizetendő járulékok minimalizálása. Amennyiben azonban a NAV feltárja a szabálytalan foglalkoztatást, a valódi (korábbi) munkáltatóhoz telepíti az adó- és járulékterhek fizetési kötelezettségét és az ehhez fűződő szankciókat.

Éppen ezért a jogkövető adózók számára is javasolt alaposan megfontolni a munkaerő-kölcsönző társaságok igénybevételét, hiszen nem megfelelő körültekintéssel akár jelentős összegű adóhiány és bírságok veszélyének tehetik ki magukat a foglalkoztatók – tereli a megbízható munkaerő-kölcsönzők felé a megbízókat az adóhatóság.

Ezek a legfertőzöttebb területek

A NAV szerint a nagyszámú alkalmazottat igénylő, magas bérköltséggel járó tevékenységet végző gazdasági társaságokra jellemző ez a csalási konstrukció, az ellenőrzési tapasztalatok alapján főként személy- és vagyonvédelmet, takarítást, szállítmányozást, építőipari tevékenységeket végző vállalkozások körében. A konstrukció alkalmazása nem köthető földrajzi elhelyezkedéshez, azaz az ország bármelyik területén előfordulhat. Az ellenőrzés természetesen abban az esetben sem kerülhető el, ha a konstrukció részesei különböző illetékességi területekhez tartoznak.

Dénes szerint a vagyonőrzés „népszerűsége” egy nem túl szerencsés jogszabályi változásnak köszönhető: a vagyonőrzési tevékenység ellátása esetén kizárták ugyanis további alvállalkozói lánc bevonását. A szövetség elnöke szerint az utóbbi 2-3 évben a speciálisan ezeket a tevékenységi köröket kiszolgáló cégek száma akár 200-300 is lehet. Területi lefedettségük nem meghatározható, jellemzően lokális, helyileg vagy regionálisan működő cégekről van szó.

Hátrányban a munkavállalók

A munkaerőt kölcsönbe vevők számára a jogszabályok sokkal több eszközt biztosítanak, mint ami a kölcsönzött munkavállalók számára elérhető, alkalmazható – hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Hozzátette: az MMOSZ egyik alapító tagja, a Humán Centrum Kft már korábban megfogalmazott egy 7 pontból álló szakmai ajánlást, ami alapján a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő cégek egyszerű, könnyen ellenőrizhető adatok mentén választhatják ki a hr-szolgáltatót.
Forrás: napi.hu