A futárok akár egymillió forintot is megkerestek

A 2008-12-es gazdasági válsághoz képest jelentős siker és segítség a Covid-19 során a kormányzat részéről az atipikus foglalkoztatás kiemelt támogatása a munkahelyek megőrzésében. További pozitív hozadék annak bizonyítása, hogy számos feladat távmunkával is megoldható, melyek – igény esetén – a válsághelyzet megszűnését követően akár ebben a foglalkoztatási formában is hagyhatók. Mindez rugalmas és hatékony, a bejárás, az iroda, a védekezés, és a beléptetés költségeinek, időtartamának, mint kieső időnek a megspórolásával. Fokozatosan ugyan, de az atipikus szektort érintette legelőször koronavírus-járvány. A gyártási, termelői és szolgáltatói igények újraéledésével viszont éppen ez a minden szempontból rugalmas forma, vagyis a munkaerő-kölcsönzés, a diák- és a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás volt képes először reagálni és segíteni az újraindulásban. Mindez megerősíti a megfelelő tipikus-atipikus összetételű dolgozói állományok felépítésének fontosságát. Ma már megkerülhetetlen a korfa minden korosztályát kiszolgáló atipikus formák alkalmazása.

„A Covid-19 okozta világjárvány hatásaként minden országba begyűrűző gazdasági válság még jobban megerősítette a cégeket a projektszemléletű gondolkodásban, atipikus foglalkoztatási formák rendszerszintű kihasználásában, átfogó alkalmazásában, hiszen ez nemcsak rugalmasságot, hanem ezáltal jelentős versenyelőnyt is biztosít” – foglalta össze a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatásokat Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke.

A gyakornoki pozícióban dolgozó diákok lehetősége ugyan markánsan csökkent, hiszen a saját állomány is távmunka útján oldotta meg a feladatait, de ahol eleve számítógéphez kötött volt a munkavégzés, jellemzően a szolgáltatási szektorban, a diákmunkaerő akár 100%-át meg tudták tartani, a kereskedelemben logisztika és a raktározás területén tevékenykedők sem veszítették el a megélhetésüket. Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára így fogalmaz: „Sajnos, a járvány miatt a korábbi évekhez képest szokatlan módon jelenleg sokkal több a munkát vállalni szándékozó diák, mint a munkalehetőségek száma, amiből válogatni tudnak. A korábbi években jellemző volt, hogy még azok a diákok is, akik „kései ébredők”, tehát június második felében, vagy július elején kezdtek el munkát keresni, ők is találtak végül maguknak valamilyet. Jelenleg azonban sok év után először az látszik, hogy sajnos, sok olyan diák lesz, aki végül nem fog tudni elhelyezkedni nyárra, ugyanis a májusban esedékes feloldások után még nem értek el a partnercégek értékesítési és termelési volumenben oda, hogy a korábban megszokott létszámban alkalmazzák a diákokat. Bízunk benne, hogy ez pár héten, hónapon belül javulni fog, ugyanakkor látni kell, hogy az atipikus foglalkoztatási formák, így a diákmunka is a gazdaság lakmuszpapírja – tehát az igazi fellendülés a diákok számára is akkor várható majd, ha a gazdaság általában is magára talál.”

Értelemszerűen a nyugdíjas foglalkoztatást sújtotta a leginkább a kialakult válsághelyzet: atipikus jogviszonyban tevékenykedő veszélyeztetett korúak állásidőre vagy fizetett szabadságra mentek, még a szövetkezeti keretek között dolgozók átmenetileg, de nagyrészük elveszítette a munkáját. Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége adatai alapján radikálisan lecsökkent szövetkezeti tagok foglalkoztatása, hiszen partnercégeik logikus gondolkodás mentén határoztak úgy, hogy elsőként a leginkább veszélyeztett korosztály alkalmazását függesztik fel, hiszen így a nyugdíjasokat is óvják. A pandémia okozta krízishelyzetben, azonban a szövetkezetek segítették tagjaikat, nem engedték el a kezüket, folyamatosan tartották a kapcsolatot az otthon várakozó nyugdíjasokkal. „A korosztály egyértelműen szeretne visszatérni az elveszett közösségekben, az aktív mindennapokba – állítja Dolgos Attila alelnök. – Jelenleg már ébredezni látszik a szektor, a szövetkezeti szakemberek egy hosszabb folyamatot látnak, míg mindenki újra megtalálja a helyét, azonban bíztató jelek már vannak. A magas higiéniai követelményekkel rendelkező munkahelyeken dolgoznak a nyugdíjasok, a szabadban végezhető munkákat már el tudja végezni a korosztály és a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban is látunk okot a pozitív gondolkodásra.”

Az érdekképviseletek nagyon várják, hogy ismét a szakképzett munkaerő megtalálásának kihívásával kelljen csak megküzdeniük. „A csökkentett állományt próbáljuk a fluktuáció pótlásával megtartani. A banki és szolgáltatói központok, irodák újranyitásával, a tipikus munkaerő-állomány visszatérésével július, augusztusra az atipikus munkavállalók visszavételei is fokozatosan elindulnak. Meglátásunk szerint az idei év végére a termelő és gyártókapacitások visszaállnak a 2019 évhez viszonyítottan 80-90%-os szintre. Optimisták vagyunk, és úgy ítéljük, 2021-re minden a korábbi szinten működik majd.”

A járvány mérlege szektor szinten a munkaerő-kölcsönzés szempontjából

MMOSZ_Letszamvaltozasok

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) tíz reprezentatív magyar munkaerő-kölcsönző cég létszámváltozásának monitorozásával biztosít folyamatosan adatokat a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására a járvány kitörése óta. A szektorok tekintetében a raktározás, logisztika, online kereskedelem területein indult el leggyorsabban a kiesett munkaerő pótlása, míg a járvány által legjobban sújtottak a vendéglátás, idegenforgalom, rendezvényszervezés, autó-, feldolgozóipar, elektronika, gépgyártás, gyógyszeripar.

A korlátozások miatt sok áruház, bevásárlóközpont bezárt, az élelmiszer kereskedelem viszont minden korábbinál jobban erősödött. Előbbiek „nyakán maradt” az árukészlet, miközben a bérleti díjaknál legfeljebb halasztott fizetést kaptak. A termelő- és gyártócégek, mint beszállítók leálltak, megkezdődött a kölcsönzött munkaerő leépítése. Utóbbiak esetén a raktározás, a logisztika és az online vásárlás területén tevékenykedők valójában nyertesei lettek a kialakult járványügyi helyzetnek. A vendéglátás, az idegenforgalom és rendezvényszervezés szektorainak leépített dolgozói közül, akiket az első hullámban elküldtek és gyorsan reagálva a kialakult helyzetre időben pályázott még át tudtak jelentkezni a válság hatására felívelő szektorokba. A futárok, akár egymillió forintot is megkerestek https://www.penzcentrum.hu/karrier/tomegeket-keresnek-orszagszerte-havi-1-millo-is-osszejohet-diploma-sem-kell.1092058.html) A mezőgazdaság szezonális, alkalmi munkái általában kevésbé közkedveltek, most azonban megoldást jelenthet azok számára, akik megélhetés nélkül maradtak.

HÁTTÉR

Február közepén HR megbeszélést szervezett az egyik autóipari beszállító, Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója. Ebben az időszakban kaptak hírt, hogy szünetelhet az egyik termékcsoportra vonatkozó kizárólagos beszállítói forrásuk a Wuhanban kormányzatilag elrendelt gyártás leállások miatt ami komolyabb alkatrész ellátási gondokat is jelenthet későbbiekben a számukra (https://www.logistik-express.com/bosch-ceo-coronavirus-could-hit-automotive-supply-chains/) , nem mondták ki de érezhető volt, hogy tudják, már készülnek rá, hamarosan hozzánk is begyűrűzik a vírus.

Március közepétől jelentkeztek korlátozó intézkedések, de ezt megelőzően már a COVID-19 első hullámaként, egyre nehezebb helyzetbe kerültek az elsődlegesen érintett szektorok, köztük a vendéglátás, a kereskedelem, az idegenforgalom és a rendezvényszervezés, melyek ugyan nem jellemző területei a munkaerő-kölcsönzésnek, de mint atipikus az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) mentén komoly metszett mutatkozik, szektoronként változó intenzitással de akár 100% érintette a kölcsönzött munkavállalókat, nagyjából teljes volumenükben le is építették a hónap végére.

Március közepétől már a banki, az operációs központon és a személyes ügyfélszolgálatokat is üzemeltető telekommunikációs cégek is a nyitvatartási korlátozások, ideiglenes irodai bezárások miatt megszenvedték a járványt, az ideiglenes leépítések volumene akár 60-80%-os. Miközben az is megállapítható, hogy éppen utóbbiak, akik a leggyorsabban és a legjobban reagáltak. Hiszen a távmunka, home office a telekommunikációs cégeknél a legkönnyebben megszervezhető. A legnagyobb autóipari cégek közül Suzuki ekkor jelentette be az első nagy leépítéseket (https://index.hu/gazdasag/2020/03/22/suzuki_elbocsatas_koronavirus/). Tény, a termelői és gyártási szektort is utolérte a válság második hulláma.

Március vége, április eleje az az időszak, amikor sok autóipari gyártócég beszállítóiként a magyar tulajdonban lévő kkv-k is kénytelenek voltak szembenézni a válság hatásaival. Április közepére a Bosch 700 kölcsönzött és év végéig 130 nem a gyártásban dolgozó saját munkavállalótól vált meg (https://index.hu/gazdasag/2020/04/24/elbocsatas_letszamleepites_bosch_hatban_tobb_mint_700_embert_kuld_el_a_bosch/). Fontos megjegyezni, hogy miközben a megrendelési volumenének 70-75%-át veszítette el a cég, ehhez képest mindössze a gyártó, termelői területen dolgozók állományának 15%-tól vett búcsút, készülve az újraindításra.

A leépítési hullámban a májusi hónapban is az autó- és gépipar a legjobban érintett. Az agráriumban azonban a tavasz az idényjellegű munkák megkezdését, a munkások felvételét hozta. Ők korábban jellemzően külföldről érkeztek, de a határzár miatt ezen a területen munkaerőhiány alakult ki. Május végére, harmadik hullámként, oda is begyűrűzött a válság, ahova korábban nem és nemcsak a tartós fogyasztási cikkek gyártóihoz.

Voltak olyan gyártó cégek, akik a külföldi munkaerő elmaradása miatt a magyar munkaerő átcsoportosítást egymás között megoldották, így a gyártásban dolgozók jelentős részének megmaradt a munkahelye, egzisztenciája. Miskolcon ideiglenes gyárbezárás, több hónapos leállás, ami miatt közel 200 kölcsönzött munkavállaló kerülhetett volna utcára, de a HR és a beszerzés bevonásával a kölcsönzött a teljes állományt sikerült azonos munkakörökbe – technikailag pár nap alatt lebonyolítva – gyorsan átcsoportosítani a hasonló termelési területek környező cégeihez. Az atipikus foglalkoztatás előnyeként kiemelt rugalmasságnak, gyors reakciónak és partneri támogatásnak köszönhetően 200 család, közel 500 fő egzisztenciáját, megélhetését sikerült fenntartani. Ebben rejlik tipikusan az atipikus foglalkoztatási formák rugalmassága és lehetősége, mely Covid-19 alkalmával is megvalósítható volt és működni tudott.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)